MH 59. Sz.D. Repülőbázis

MH 59
 • Hírek
 • A Bázis
 • Galéria
 • Kapcsolat
 • Videók
 • Kegyeleti információk
 • Letölthető dokumentumok


TÉMAGYŰJTŐ
An-26
Dr. Toperczer István fotói
Jas 39 Gripen
MiG-29

 PARTNER LAPUNK HÍREI

VALLÁSI ÉLET HÍREI

 KERESÉS
 

PUMA és DONGÓ századok relikviái















Történelmi áttekintés

Startlap megosztás
2013-05-10 08:00:00
Kecskemét szerepe a magyar hadtörténelemben mindig kiemelten fontos volt. A városban és környékén gyalogos és huszár alakulatok, valamint tüzérek állomásoztak. A repülőtér létesítésének gondolata először 1932-ben fogalmazódott meg, a hagyományteremtő kecskeméti repülőnapon. Vitéz dr. Rákosi György vezérkari ezredes, a Légügyi Hivatalvezetője bejelentette, hogy Kecskeméten katonai repülőtér létesítését tervezik. Három évvel később, 1935. március 4-én a Nyomási-puszta melletti területenel kezdődött a reptér építése, melynek átadására 1937-ben került sor. A katonai repülőtér hamarosan benépesült. Újabb három év elteltével 3 repülőgéphangárt is átadtak.

Magyarország 1941. június 26-án belépett a második világháborúba. 1941-től német távol felderítő repülőszázadok állomásoztak a kecskeméti repülőtéren, majd a front közeledtével német vadász-és szállítórepülő alakulatok települtek a repülőtérre, akik 1944. október közepéig maradtak. 1944 nyarán a szövetséges csapatok légiereje több alaklommal intézett légitámadást a kecskeméti katonai repülőtér ellen. Olyan súlyos károkat okozott az amerikai légierő támadása, hogy a néhány hónappal később bevonuló szovjet csapatok csak egy nagyrészt lerombolt, siralmas állapotban lévő repülőteret foglalhattak el. A repülőtér nagy része áldozatul esett a harci cselekményeknek és légitámadásoknak. A második világháború befejezésével egy jelentős korszak zárult le a kecskeméti repülőtér életében és harcászati tevékenységében.

A háború végére a magyar légierő teljesen felmorzsolódott, megsemmisült. 1948-tól fokozatosan elkezdték a károk helyreállítását és a repülőtér újjáépítését. 1949 őszén újra beindították a repülőkiképzést a hírös városban. 1950-ben megkezdték a repülőtér németek által épített, 1500 méter hosszú gurulóutak és felszállómező bővítését, valamint azok hosszabbítását. A megrongálódott régi betonpályát feltörték és új felszállópályát készítettek. A beruházások és korszerűsítések egy éven belül elkészültek.

1951. szeptember 25-30. között a Szentkirályszabadján települő 25. Vadászrepülő Hadosztály Parancsnokság és a 24. Vadászrepülő Ezred teljes állományát és haditechnikáját Kecskemétre, majd 1952. november 1-3. között Taszárra telepítették. A diszlokációval párhuzamosan áttelepítették Kunmadarasról Kecskemétre a 66. Vadászrepülő Hadosztály Parancsnokságot és a 62. Vadászrepülő Ezredet.

Az ezred és a bázis rövid története

1951-ben Kunmadarason hozták létre a 66. Vadászrepülő Hadosztály alárendeltetésében azt az ezredet, amely a hivatalos jogelődje a mai kecskeméti Repülőbázisnak. A kunmadarasi Vadászrepülő Ezred hadrendi száma a 62.lett. Az ezredet kezdetben 3 vadászrepülő századdal alakították meg, amelyeket JAK-9 „Vércse”, JAK-11 „Ölyv”,JAK-18 „Fürj” és Zlin-381 „Fecske”repülőgép típusokkal szerelték fel.

Akkoriban igen korszerűek voltak a MiG-15-ös sugárhajtóműves harci gépek, amelyekre 1951. július 1-én kezdték meg az elméleti átképzést, szovjet pilóták és műszakiak vezetésével. Az átképzés mindössze 12 napig tartott. Augusztus 1-vel kezdődött meg a gyakorlati oktatás. Az alakulat parancsnoka, Mezőfi István alezredes volt egyébként az első a magyar pilóták közül, aki 1951.augusztus 15-én először repült az új technikán honi légtérben. Az ezred, október végétől már alkalmas volt harci feladatok teljesítésére. Decemberre bővült a repülőgép állomány is. Az alakulat 20 darab MiG-15-ös "Sas" típusú harci-, valamint 5 darab MiG-15 UTI kétkormányos oktatógéppel lett gazdagabb.

A haderő korszerűsítése kapcsán 1952 októberében MiG-15 BISZ típus érkezett Kunmadarasra. A 62. Vadászrepülő Ezred hadrendjében 28 darab volt.

1952. november 1-től Kecskemétre került a 66. Vadászrepülő Hadosztály Parancsnoksága, valamint a 62. Vadászrepülő Ezred is. A hírös városba diszlokált ezred legfontosabb feladata volt az intenzív repülőkiképzés, valamint a harckészültségi és egyéb ügyeletes készültségi feladatok magas szintű ellátása.

1954. július 1-én a 62.Vadászrepülő Ezred teljes személyi állományát és repülőtechnikáját áttelepítették Kecskemétről Kalocsára. Erre azért volt szükség, mert a repülőtér felszállópályájának betonburkolata a nagyfokú igénybevételkövetkeztében erősen elhasználódott. Az áttelepülés 17 napig tartott. A kényszerű áthelyezést 1965-ben, 1975-ben, 1981-ben, illetve 1983-ban megismételték.

1955 februárjában a kijelölt állomány Szavasztlejka repülőbázison végrehajtotta az átképzést a MiG-17 F és MiG-17 PF típusú repülőgépekre. 1955. március 8-án a magyar légierő történetében Vázsonyi Miklós százados repült elsőnek MiG-17 PF típussal. 1955. április 23-án 6 darab MiG-17PF típusú repülőgép, majd 1956. június 20-án 20 darab MiG-17 F típus érkezett Kecskemétre.

1957 februárjában megszüntették a repülőhadosztályokat és az alárendelt ezredeket. 1957. április15-én megalakult a Repülő Kiképző Központ parancsnoksága Kecskeméten. Az alárendeltségébe tartozó 1. és 2. repülőkiképző század Taszáron, a 3. repülőkiképző század és a vegyes repülőalegység pedig Kecskeméten települt. A hajózó állomány csak az átszervezések után, 1957 végére szerezte vissza korábbi hadrafoghatóságát és kiképzési szintjét. 1958.november 1-én megszervezték az 59. Vadászrepülő Ezredet, melynek első parancsnoka Benke Sándor őrnagy volt.

1961. június 15 és augusztus 1. között felszámolásra került a kecskeméti Repülő Kiképző Központ parancsnokság, közben Szolnokon megkezdődött a Kilián György Repülő Hajózó Tisztiiskola újbóli felállítása.

1962. október 1-i hatállyalfelállításra került Miskolcon a 2. honi légvédelmi hadosztályparancsnokság, melynek alárendeltségébe került a kecskeméti 59. honi vadászrepülő ezred.

1962 nagy változást hozott az ezred életében. A repülőcsapatok korszerűsítése és átfegyverzése kapcsán augusztus végén az ezred 1. és 2. vadászrepülő százada egy időben kapta meg a MiG-21F-13 repülőgépeket - összesen 28-at - amelyek már képesek voltak a hangsebesség feletti repülésre. A korszerű haditechnika elsajátítására kiválasztottak előzetesen Pápán, illetve Taszáron részesültek átképzésben.

1965-66-ban az ezred 4 darab MiG-21 U típusú kétkormányos kiképzőgépet kapott, majd évek múlva újabbak érkeztek az alakulathoz.

1965. május 20. és szeptember 20. között az ezred Mezőkövesdre települt a felszállópálya javítása miatt.

Az 1962-es kiképzési évben létrehozott 4. repülőműszaki századhoz 1966. július 1-i hatállyal felállításra került Kecskeméten a 4. felderítő repülőszázad, amely csak békében tartozott az ezred hadrendjébe. Alaprendeltetése a hadszíntéri hadműveleti-harcászati légifelderítés volt. Hadrendjébe 12 darab MiG-15BISZ és 2 darab MiG-15 UTI tartozott.

1970-ben megszűnt a 4.vadászrepülő- illetve a 4. üzembentartó század. Szintén ebben az évben az 1. vadászrepülő század végrehajtotta első rakéta éleslövészetét Lengyelország területén. A következő évtizedekben felváltva vett részt sikeres rakéta éleslövészeteken, amelyek helyszínei lengyel, illetve szovjet gyakorlóterek voltak.

1974. március 31-i hatállyal kivonták az ezred arzenáljából a MiG-17 PF elfogó vadászgépeket.

1975. április 20-án az alakulat ismét Mezőkövedre települt a felszállópálya felújítása miatt. A diszlokáció október 15-ig tartott.

1975-ben már az ezred mindhárom vadászrepülő százada MiG-21 F-13 típusú repülőgépekkel rendelkezett, ugyanakkor az 1. vadászrepülő századot 14 darab MiG-21 MF típusra fegyverezték át, melyeket a taszári ezred hadrendjéből vonták ki. 1977-ben 2. vadászrepülő század hadrendjéből is kivonásrakerült a MiG-21 F-13 technika s helyette szolgálatba állították a pápai ezredtől átvett 14 darab MiG-21 MF és 2 darab MiG-21 UM típusú repülőgépeket.1978-ban a 3. vadászrepülő század is átfegyverzésre került, 10 darab MiG-21 MF és 1 darab MiG-21 UM típusra. 1979-ben Pápa további 11 darab MiG-21 MF típust adott át Kecskemétnek. 1980-ban a repülőgép- állomány megoszlása: 42 darab MiG-21 MF, 8 darab MiG-21 UM és 8 darab MiG-21 U.

A 80/81-es évek telén óriási hideg volt, s a betonfelület ismét megsérült. 1981. május elején újabb áttelepülés zajlott le Mezőkövesdre, mely augusztus 4-ig tartott. A felszállóbeton nem bírta sokáig a nagyfokú igénybevételt, teljes betoncsere végrehajtásravolt szükség. 1983. január elején a századok áttelepültek Szolnokra illetve Mezőkövesdre (Klementínára). A diszlokáció 11 hónapig tartott.

1984. június 30-i hatállyal megszűnt a miskolci 2. honi légvédelmi hadosztályparancsnokság. Az 59. honi vadászrepülőezred a veszprémi 1. honi légvédelmi hadtestparancsnokság szolgálati alárendeltségébe került, amely egységből 1991. november 01-i hatállyal létrehozták a Magyar Honvédség Légvédelmi Parancsnokságot.

Közben Magyarországon összeomlott a tervgazdasági rendszer, az eladósodás árnyéka mindent beborított.A következmények súlyosan érintették a kecskeméti állományt is. 1990-ben,rögtön a rendszerváltást követően, megszűnt a 3. vadászrepülő- és a 3. üzembetartó század. Az ezredet osztállyá szervezték le. Tehát az ezred harcoló és üzembentartó alegységeinek száma két vadászrepülő századra csökkent, de jelentősen megcsappant a hajózó állomány létszáma is.

Szintén 1990-ben a honvédelmi miniszter parancsára a hadsereg ezredei történelmi hagyományokból eredő nevet vettek fel. Ekkor már kialakulóban volt a demokrácia, így Kecskeméten is az állománygyűlésre bízták a névválasztást. Hivatalos javaslatként több név is elhangzott. Vitéz Szentgyörgyi Dezső repülőzászlós nevét a többség támogatta, az illetékesek is jónak találták.

A nagynevű pilóta egykori harcostársai és családja is jelen volt, amikor 1990. április 28-án az osztály felvette a Szentgyörgyi Dezső nevet.

1990. augusztus 18-19-én Nemzetközi Repülőnap került megrendezésre Kecskeméten.

Egy évvel később az alakulatot ezreddé minősítették, a neve Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred lett. Az 1. repülőszázad felvette a háborús hagyományokkal rendelkező „Puma” nevet, a 2. század pedig szintén történelmi nevet, a „Dongó” elnevezést választotta.

1993 végén megkezdődött az L-39 Albatros kiképző repülőszázad szervezése. Ezzel egy időben a szovjet államadósság részleges rendezése kapcsán lehetőség nyílt a haditechnika korszerűsítésére. A kijelölt csoport négy hónapig tartózkodott az Orosz Föderációban, ahol a MiG-29-es típusismereteit sajátította el.

A kiképzést követően az alábbi ütemezéssel érkeztek a MiG-29-esek Kecskemétre: 1993. október 15-én 6 harci és két oktató, október 26-án 8 harci, november 11-én 8 harci és 4 oktatógép.

Ezt követően, 1994. augusztus 31-i hatállyal az ezred hadrendjéből kivonták a MiG-21-eseket, és helyükre a MiG-29-esek kerültek. 1994. szeptember 1-én harckészültségi szolgálatba állították a 2. harcászati repülőszázadot. 1995. szeptember 1-én, a honvédelmi miniszter jelenlétében az 1. harcászati repülőszázadot is ünnepélyesen harckészültségbe helyezték.

1995. december 15-i hatállyal megszűnt Magyar Honvédség Légvédelmi Parancsnokság és Veszprémben megalakult a 2. Repülő és Légvédelmi Hadtest Parancsnokság, melynek alárendeltségébe került az ezred.

1996-ban rendszeresítésre került a 3. kiképző és felderítő repülőszázad, L-39 Albatros típusú repülőgépekkel felszerelve. Az ezred kijelölt erői és eszközei még abban az évben végrehajtották az első rakéta éleslövészetet MiG-29 típussal, a Lengyel Köztársaság állami lőterén.

1997. május 24-25 között újra megrendezésre került a repülőnap Kecskeméten.

1997. szeptember 1-én a haderőreform részeként átalakult a Magyar Honvédség vezetési rendszere,megalakult az új Légierő Vezérkar.

1998. július 25-26-án VáriGyula százados az angliai Fairfordban tartott Royal International Air Tattoo-n(RIAT) 46 ország 170 pilótája közül elnyerte az "abszolút kategória”győztese díjat, elkönyvelve ezzel egy fantasztikus magyar sikert.

1998. augusztus 21-én NATOExpressz rendezvénynek adott otthont bázisunk, ami hazánk NATO csatlakozását volt hivatott népszerűsíteni. Ezt követően augusztus 22-23. között az ezred szervezhette a Jubileumi Repülőnapot, ami azért kiemelten fontos esemény, mert ebben az évben ünnepelte a Magyar Honvédség a 150. a Magyar Katonai Repülés pedig a 60. évfordulóját.

1999. március 12-én Magyarország tagja lett az Észak-Atlanti Szövetségnek,ami újabb feladatokat, kihívásokat jelentett és jelent az ezrednek. Ez évben átadták az új, korszerű hajózó épületet és Vári őrnagy ismét elhozta Fairford-ból a "abszolút kategória” győztese és "Jet-Solo” díjakat.

2000. július 22-23-án tartott Royal International Air Tatoo-2000 légiparádét az angliai Cottesmore-i Légibázison rendezték meg. Az airshow-n újra magyar vadászpilótának ítélte a zsűri az „abszolútkategória” díjat, így Kovács Péter százados világbajnok lett.

A szervezeti változások következtében, ami tevékenységi körünk bővülését eredményezte október 1-vel megalakításra került a Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis.

2000. május 20-21-én, a magyar állam fennállásának ezredik évfordulója tiszteletére, Millenniumi Repülőnap és Haditechnikai bemutató került megrendezésre. Ez év nyarán Vári őrnagy ismét győztesként tért haza a Cottesmore-i Airshow-ról. Az „abszolút kategória”győztese díj immár negyedszer kerül magyar vadászpilóta kezébe.

2001. december 1-től a Magyar Honvédség légierejének szervezeti rendszere megváltozott, Légierő Vezérkarból átalakult Légierő Parancsnoksággá.

2001.december 21-én a magyar kormány aláírta a 14 Gripen bérlésére vonatkozó szerződést, melyben hazánk 12 darab együléses és 2 darab kétüléses vadászgéppel kívánja biztosítani légterének védelmét.

2003. júliusban Szabó „Topi”Zoltán százados újra elhozta Fairford-ból azt a trófeát, amivel a legjobbakat jutalmazzák. Augusztus 15-16 között újabb Nemzetközi Repülőnapot és Haditechnikai Bemutatót bonyolított a hírös város katonai repülőtere.

2004.november 3-án megszűnt a sorkatonai szolgálat. Megalakulása óta a bázison 35.000 sorkatona teljesített szolgálatot.

2004. december 1-től, a szervezeti átalakítások után, a bázis hadrendjébe szervezték Szolnokról a merevszárnyas repülőalegységeket. Ekkor került a bázis állományába a szállító és a kiképző repülőszázad. Az AN-26-os szállítórepülő század 2005 decemberében települt át Kecskemétre. A Jak-52 kiképző repülőszázad 2007. január 1-i hatállyal visszakerült a MH 86. Szolnok Helikopter Bázis állományába.

2005. augusztus 6-7-én a bázis ismét megrendezte a Nemzetközi Repülőnapot és Haditechnikai Bemutatót.

2006.március 21-én megérkezett a kecskeméti repülőbázisra az első öt Jas-39 Gripenvadászgép, majd 2007. decemberig mind a 14 darab JAS-39 EBS-HU Gripen hadrendbeállt.

2007.január 1-jei hatállyal megalakult az Magyar Honvédség ÖsszhaderőnemiParancsnokság.

2007. augusztus 11-12. és 2008. augusztus 16-17. között ismét megrendezésre került a Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató Kecskeméten. Ebben az évben ünnepelte a Magyar Honvédség a 160. a Magyar Katonai Repülés pedig a 70. évfordulóját.

2008.december 15-én harckészültségi szolgálatba állították a Jas-39 Gripeneket.

2009-ben kivonásra került az L-39 Albatros kiképzőgép.

2010. augusztus 7-8. újra Nemzetközi Repülőnapot és Haditechnikai Bemutatót rendeznek a repülőbázison.

2010 decemberében kivonták a hadrendből a MiG-29 vadászgépeket.

2010. október 01. és 2011. március 31. között Magyarország NATO szerepvállalás keretében a kabuli repülőtéren „Lead Nation” szerepet töltött be, melynek során Kilián Nándor dandártábornok a kabuli repülőtér parancsnoki, Jenei Barna alezredes pedig parancsnok helyettesi beosztást látott el. Ezen nemzetközi békemisszió során tanúsított kiemelkedő helytállása elismeréséül, a külszolgálat befejezése alkalmából, a Honvéd Vezérkar főnöke „Kiemelkedő Helytállásért Emlékéremmel” tüntette ki Kilián Nándor dandártábornokot és Jenei Barna alezredest.

2012. március 16-23. között a magyar légierő sikeresen hajtotta végre a svédországi Vidsel lőtéren a „Légi Fölény 2012”fedőnevű éleslövészetet. A kijelölt állomány hét Jas-39 Gripennel vett részt a gyakorlaton és „jó” illetve „kiváló” minősítéssel teljesítette azt.

Ugyanebben az évben, július 6-án, az angliai Fairfordban a „Royal International Air Tatoo 2012” legszebb repülőgépének választották „Over All” kategóriában a magyar AN-26-ost.

2012. november 8-án a magya rGripen program történetében először fordult elő, hogy egy komplex kiképzési repülési feladat keretében, a Magyar Légierő összes hadrendben szolgáló vadászgépe (Jas-39 Gripen) a levegőbe emelkedett.


MH 59. SzDRB Kommunikációs és Protokoll Alosztály


  © 2001. MH 59 Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis