A fontos bázis újjáépítése 1948-ig tartott. Ekkor felállították a Honvéd Repülő Hajózó Kiképző Osztályt. A következő év tavaszán a kecskeméti kirendeltségből alakították meg a 3. Repülőtér Gondnokságot, amelynek feladata az üzemképessé tétel és a karbantartás volt. Szintén ebben az évben, azaz 1949-ben létrehozták a Honvéd 41. Vegyes Repülő Ezredet, amely azonban rövid életűnek bizonyult, hiszen egy évvel később megszűnt, és ebből alakult ki Szentkirályszabadján a 25. Vadászrepülő Hadosztály Parancsnokság. 1950-ben Kecskeméten megkezdték a repülőtér németek által épített 1500 méter hosszú guruló- és felszállómezejének bővítését, valamint hosszabbítását. A munkálatok egy éven belül elkészültek. Ebben az időszakban Magyarország egyike volt azon szocialista államoknak, ahol nagy ütemben épültek az új laktanyák, a cél pedig az volt, hogy tömeghadseregeket hozzanak létre. Mindez a politikai helyzetnek megfelelően a szovjet szakértők felügyelete mellett történt.
Fél évszázad hagyomány, fegyelem, lelkesedés és küzdelem tökéletes ötvözete. Ez ma az 59. Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőbázis. Nemzetközi repülőnapok méltó helyszíne volt eddig is, és lesz ezután is. Nagy neveket adott az országnak, olyan pilótákat nevelt, akik nemzetközi szinten is megállják a helyüket, és messzire viszik Kecskemét hírét.
Az ezred és a bázis rövid története 
1951-ben, Kunmadarason hozták létre a 66. Vadászrepülő Hadosztály alárendeltetésében azt az ezredet, amely a hivatalos jogelődje a mai kecskeméti harcászati repülőezrednek. A kunmadarasi Vadászrepülő Ezred hadrendi száma a 62. lett. Hagymási Jenő repülő főhadnagyot nevezték ki parancsnoknak. Az ezredet kezdetben 4 vadászrepülő századdal alakították meg, JAK-9, JAK-11, JAK-18 és Zlin-381 repülőgép típusokkal szerelték fel. Akkoriban igen korszerűek voltak a MiG-15-ös harci gépek, amelyekre 1951. július 1-én kezdték meg az átképzést, szovjet pilóták és műszakiak vezetésével. Az átképzés mindössze 12 napig tartott. A sikeres tanfolyamot Nádor Ferenc őrnagy, Eöri Elek százados, Hagymási Jenő főhadnagy, Benke Sándor, Garai Imre, Grósz József, Iván Dezső, Majoros József, Paár Ferenc, Ribi Tibor, Szíjj Róbert hadnagyok, Sirák Géza, Turcsányi József alhadnagyok, valamint a csoport parancsnoka, Mezőfi István alezredes végezték el. Mezőfi alezredes volt egyébként az első a magyar pilóták közül, aki a honi légtérben MiG-15-össel repült, mégpedig 1951. augusztus 6-án. A tanfolyamok tovább folytatódtak, többek részesültek oktatói képzésben. Az ezred, október végétől már alkalmas volt harci feladatok teljesítésére. Decemberre bővült a repülőgép állomány is. Az alakulat 20 darab MiG-15-ös "Sas" típusú harci-, valamint 5 darab MiG-15 UTI kétkormányos oktatógéppel lett gazdagabb. Közben a kecskeméti repülőtéren is zajlottak az események. Szentkirályszabadjáról ide telepítették a 25. Vadászrepülő Hadosztály Parancsnokságot és a 24. Vadászrepülő Ezredet, de hamarosan mindkét alakulatot Taszárra helyezték át. Kunmadarason 1952 áprilisától vezették be a készültségi szolgálatot, hiszen októbertől kezdődött az az országos hadgyakorlat, amely a második világháború után a legnagyobbnak számított. A hajózókat kiképezték az éjszakai és a felhők közötti repülésre. A hadgyakorlat keretében a kunmadarasi ezred megkapta első nagyobb feladatát. A gyakorlat idejére két század Kecskemétre települt, így városunk repülőtere is aktívan részt vett az eseményben. A fő feladat a földi csapatok harctevékenységének légitámogatása volt.
Átképzések
A gyakorlat végeztével a két század nem tért vissza Kunmadarasra, ugyanis az egész ezredet Kecskemétre költöztették. így november 1-től ide került a 66. Vadászrepülő Hadosztály Parancsnoksága, valamint a 62. Vadászrepülő Ezred is. A legfontosabb feladat az alapos repülőkiképzés, valamint a harckészültségi és egyéb készültségi feladatok magas szintű ellátása volt. Ennek keretében meg kellett szervezni a parancsnoki és repülőgép-vezetői állomány képzését, a légcsavaros és sugárhajtású repülőgépek biztonságos üzemelését és kiszolgálását. 1953. május 30-án a miniszter I. osztályú repülőgép-vezetővé nevezte ki Sirák Géza századost, Kovács Béla, Grósz József, Szinyei Lajos főhadnagyokat és Ertli József hadnagyot. 1955-ban a kijelölt állomány Szevaszlekéjban végrehajtotta az átképzést a MiG-17 F és MiG-17 PF típusú repülőgépekre. Ezek a technikai eszközök egyébként 1974-ig voltak szolgálatban.
A fegyelem és a kiképzés tökéletesítése
1957. februárjában megszüntették a repülő-hadosztályt és az alárendelt ezredeket. április 1-től Kecskemét bázissal, 3 századdal létrehozták a Repülő Kiképző Központot. A hajózó állomány csak az átszervezések után, 1957. végére szerezte vissza korábbi hadrafoghatóságát és kiképzési szintjét. 1957 november 1-én megszervezték az 59. Honi Vadászrepülő Ezredet, melynek első parancsnoka Benke Sándor őrnagy volt. Az ezred 2 kiképző századból, egy dugattyús kiképző századból és a repülést kiszolgáló osztályból állt. A következő évek a fegyelmi helyzet szilárdításával és az elfogó kiképzés tökéletesítésével teltek.
1962. nagy változást hozott, ugyanis augusztusban az ezred 1. és 2. vadászrepülő százada egy időben kapta meg a MiG-21, valamint MiG-21U repülőgépeket - összesen 28-at - amelyek már képesek voltak a hangsebesség feletti repülésre. A korszerű haditechnika elsajátítására kiválasztottak előzetesen Pápán, illetve Taszáron részesültek átképzésben. Az 56 repülőgép-vezető közül 24-en értek el I. osztályú szintet. Csehszlovákia megszállásakor a kecskeméti vadászok 33 oltalmazási és felderítési bevetésre kaptak parancsot. 1965-ben az ezredet először kellett átmenetileg más repülőtérre telepíteni a felszálló beton felújítása miatt. A kényszerű áthelyezést 1975-ben, 1981-ben, illetve 1983-ban megismételték. 1970-ben megszűnt a 4. vadászrepülő- illetve a 4. üzembentartó század. Szintén ebben az évben az 1. vadászrepülő század végrehajtotta első rakéta éleslövészetét Lengyelország területén. A következő évtizedekben felváltva vett részt sikeres rakéta éleslövészeteken, amelyek helyszínei lengyel, illetve szovjet gyakorlóterek voltak. 1975-ben már az ezred mindhárom vadászrepülő százada MIG-21 típusú repülőgépekkel rendelkezett, ugyanakkor az 1. Vadászrepülő század megkapta a MIG 21 MF típust is, amelyre az átfegyverzés 1979-ben fejeződött be.
Új névvel egy megújult világban
A 80-as évek elején az ismételt felújítások miatt a századok hol Szolnokon, hol pedig Mezőkövesden állomásoztak. A századok és ezredek élére fiatalabb parancsnokok kerültek. Közben Magyarországon összeomlott a tervgazdasági rendszer, az eladósodás árnyéka mindent beborított. A következmények súlyosan érintették a kecskeméti állományt is. 1990-ben, rögtön a rendszerváltást követően, megszűnt a III. repülő- és a III. üzembetartó század. Tehát az ezred harcoló és üzembentartó alegységeinek száma két vadászrepülő századra csökkent, de jelentősen megcsappant a hajózó állomány létszáma is.
Szintén 1990-ben a honvédelmi miniszter parancsára a hadsereg ezredei történelmi hagyományokból eredő nevet vettek fel. Ekkor már kialakulóban volt a demokrácia, így Kecskeméten is az állománygyűlésre bízták a névválasztást. Hivatalos javaslatként több név is elhangzott. Szentgyörgyi Dezső repülőzászlós nevét - aki a második világháborúban 33 légi győzelmet ért el - Szabó árpád hadnagy ajánlotta. Az ötletet a többség támogatta, az illetékesek is jónak találták. A nagynevű pilóta egykori harcostársai és családja is jelen volt, amikor 1990. április 28-án az osztály felvette a Szentgyörgyi Dezső nevet. Egy évvel később az alakulatot ezreddé minősítették, így megkapta az immár végleges elnevezést: Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred.
1993 végén megkezdődött az L-39 Albatros kiképző repülőszázad szervezése. Ezzel egy időben a szovjet államadósság részleges rendezése kapcsán lehetőség nyílt a haditechnika korszerűsítésére. A kijelölt csoport Karmazsin Sándor ezredes, ezredparancsnok vezetésével 4 hónapig tartózkodott az Orosz Föderációban, ahol a MiG-29-es típusismereteit sajátította el. Ezt követően az ezred hadrendjéből kivonták a MiG-21-eseket, és helyükre a MiG-29-esek kerültek.1994. szeptember 1-én harckészültségi szolgálatba állították a 2. harcászati repülőszázadot. 1995. szeptember 1-én, a honvédelmi miniszter jelenlétében az 1. harcászati repülőszázadot is ünnepélyesen harckészültségbe helyezték. Közben elkezdődtek egy 1352 négyzetméteres hangár építési munkálatai. A létesítményt egy évvel később adták át, tehát 1996-ban. Addigra elkészült a műszaki állomány részére a központi kiszolgáló zónaépület.
Átépítették a központi üzemanyagtöltő rendszert. A három évvel korábban érkezett Albatros típusú repülőkiképző századot az ezred kötelékébe szervezték. A szervezeti keretek között rendszeresítésre került a 3. kiképző és felderítő repülőszázad, L-39 típusú repülőgépekkel felszerelve. Az ezred kijelölt erői és eszközei még abban az évben végrehajtották az első rakéta éleslövészetet MiG-29 típussal, a Lengyel Köztársaság állami lőterén. Ez év nyarán lezajlott a Cooperative Chance NATO PfP légierő gyakorlat.
1997. május 24-25 között került megrendezésre a NATO Expressz Nemzetközi Repülőnap. A vadászgép gyártó cégek előadást tartottak és bemutatták az általuk legjobbnak tartott gépeket. Így megcsodálhattuk az F-18 Hornet, F-16 Falcon, Jas-39 Gripen és Mirage-2000 típusú vadászrepülőgépeket.
1998-ban a hozzánk látogató vendégeket már az új főbejárat fogadta olyan beléptető rendszerrel, amely szigorúbb és biztonságosabb laktanya védelmet szolgál. Ehhez a beruházáshoz párosult az egész repülőbázist védő új kerítésrendszer.
Ebben az évben Vári Gyula százados az angliai Fairfordban tartott Royal International Air Tattoo-n (RIAT) elnyerte az "abszolút kategória” győztese díjat. 46 ország, 170 pilóta és egy fantasztikus magyar siker, amit beárnyékolt a néhány nappal korábban bekövetkezett repülőkatasztrófa. 1998. július 24-én Rácz Zsolt alezredes repülés közben életét vesztette. 1998. augusztus 22-23. között a bázis szervezhette a Jubileumi Repülőnapot, ami azért kiemelten fontos esemény, mert ebben az évben ünnepelte a Magyar Honvédség a 150. a Magyar Katonai Repülés pedig a 60. évfordulóját.
1999. március 12-én Magyarország tagja lett az Észak-Atlanti Szövetségnek, ami újabb feladatokat, kihívásokat jelentett és jelent az Ezrednek. Ez évben átadták az új, korszerű hajózó épületet és Vári őrnagy ismét elhozta Fairford-ból a "abszolút kategória” győztese és "Jet-Solo” díjakat.
2000. június végén megrendezésre került a Lariat Response, közös amerikai-magyar repülőgyakorlat. Júliusban az angliai Cottesmore-i Légibázison tartandó repülő-shown újra magyar vadászpilótának ítélte a zsűri az első díjat, Kovács Péter századosnak. A szervezeti változások következtében, ami tevékenységi körünk bővülését eredményezte 2000. október 1-vel megalakításra került a Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisa.
A korszerűsítések tovább folytatódtak: fejlesztették a Repülésirányító Tornyot és elkészült az ICAO szabványú fénytechnika
A 2001-es év több feladatot tartogatott a bázis számára. Az év elején 2 db. Lear Jet részvételével lezajlott a NATINEADS közös amerikai-magyar gyakorlat, majd egy hónap múlva a bázis kijelölt állománya végrehajtotta rakéta éleslövészetét MiG-29 típussal a Lengyel Köztársaság állami lőterén. 2001. május 20-21-én Millenniumi Repülőnapot rendeztünk két kötelék - Fehér Albatroszok és Frecce Tricolori - részvételével. Augusztusban részt vettünk az USA National Guard amerikai-magyar repülőgyakorlaton. Ez év nyarán Vári őrnagy ismét győztesként tért haza a Cottesmore-i repülő-showról. Az "abszolút kategória” győztese díj immár negyedszer került magyar vadászpilóta kezébe. A beruházások köre tovább szélesedett: elkészült a 13 db. fénytechnikával ellátott repülőgép fedett állóhely, az átfegyverző zóna, túlfutó pálya és a 3 állóhely ( Lima, Juliett és Kilo ).
A fejlesztések, az új típus, a JAS-39 Gripen többfunkciós vadászrepülőgépek érkezését készítik elő. 2001. december 21-én a magyar kormány aláírta a 14 Gripen bérlésére vonatkozó szerződést, melyben hazánk 12 darab együléses és 2 darab kétüléses vadászgéppel kívánja biztosítani légterének védelmét. A gépek tervezett érkezése: 2006.
Ennek keretében 2002. augusztus közepén svéd-magyar közös kiképzési repülés került végrehajtásra. Ezt megelőzően a Hungarian Response amerikai-magyar gyakorlatban vettünk részt. Ez év szeptemberében sikeresen lezajlott az Exercise Hungarian Hawk angol - magyar közös gyakorlat. Októberben francia Mirage F1 CT típusú repülőgépek látogattak el hozzánk a Colmari Normandia-Niemen 02/030-as század állományából. Elkészült a folyékony oxigén tároló és a BAK-12 repülőgép-vészelfogó.
Az idei év egyik legnagyobb eseménye a május 26-30 között megrendezett Exercise Ample Train kereszt-kiszolgálási gyakorlat volt, amin 14 ország vett részt. A gyakorlatot sikeresen végrehajtottuk, de már készültünk a repülőnapra. Júliusban Szabó "Topi” Zoltán százados újra elhozta Fairford-ból azt a trófeát, amivel a legjobbakat jutalmazzák.
2003. 08. 15-16 között került megrendezésre a Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató. A számos földi és légi program mellett a közönség tetszését a kötelékek - Freece Tricolori, Török csillagok és Patrouille de France - nyerték el.
Szeptemberben a bázis kijelölt állománya részt vett a Lengyelországban megrendezett Nato Air Meet gyakorlaton. Az állomány ki sem csomagolt, már indultak tovább Svédországba, a satenas-i légibázisra, ahol pilótáink a Gripenekkel mérték össze tudásukat. 2003. november 03-án a bázis életében először szállt le AWACS gép a kecskeméti betonra.
A beruházások tovább folytatódnak: elkészült a NATO Hangár, WOC-SOF épülete, üzemanyag-tároló rendszer, hydrasin mentesítő hely és az F3 gurulóút szélesítése.
A folyamatos fejlesztések a NATO integráció része, ami azt mutatja készen állunk az előttünk lévő kihívásokra, új feladatok végrehajtására és az új repülőgéptípus fogadására, kiszolgálására.
A kecskeméti (vadász harcászati repülőezred) repülőbázis parancsnokai:
Hagymási Jenő százados (1951. febr. 15-étől), Sirák Géza százados (1952. jún. 2-ától), Kovács Béla százados (1955. szept. 15-étől), Korbély István százados (1956. ápr. 27-étől), Paár Ferenc százados (1957. ápr. 1-jétől), Benke Sándor alezredes (1958. nov. 11-étől), Korb Vilmos alezredes (1962. júl. 1-jétől), Szabó Lajos alezredes (1968. nov. 1-jétől), Dudás Ferenc alezredes (1971. nov. 1-jétől), Szepesi József ezredes (1975. dec. 15-étől), Decsov Zoltán alezredes (1979. ápr. 1-jétől), Schadl György ezredes (1983. ápr. 15-étől), Tóth János alezredes (1988. szept. 15-étől), Sági János ezredes (1989. dec. 1-jétől), Karmazsin Sándor ezredes (1992. szept. 1-jétől), Pintér Sándor ezredes (1997. ápr. 1-jétől 2000. október 1-ig). Pintér Sándor ezredes (2000. október 1-től megbízott bázisparancsnok) Pintér Zoltán dandártábornok (2001-2005) Pető István dandártábornok (2005-2009) Kilián Nándor dandártábornok (2009-)
|