Nehéz elfogultság nélkül, objektíven írni egy olyan emberről, akivel együtt kezdtük tanulmányainkat - együtt húztunk bakancsot -, akivel együtt töltöttük a szovjetunióbeli éveket, aki a társunk, parancsnokunk volt, akire tudása, tapasztalata miatt az első pillanattól kezdve felnéztünk. Nehéz a tényekre koncentrálni akkor, amikor az ember fejében személyes emlékek, közös "csínytevések" emlékképei jelennek meg.
Gábor volt közöttünk a korelnök, hiszen idősebb volt nálunk 3-4 évvel. Felnéztünk rá, de nem elsősorban kora, hanem sokkal inkább előképzettsége, tudása miatt.
1986 novemberében avatták tisztté, miután elvégezte a Killián György Repülő Műszaki Főiskola repülőgép-vezető szakát, és Kecskemétre került, ahol nyugdíjazásáig szolgált. Tehetségének köszönhetően az elsők között tanulhatott az Amerikai Egyesült Államokban, ahol kiváló eredménnyel végezte el az USAF századparancsnoki tanfolyamát.
Az Egyesült Államokból kis pihenő után utazott is tovább Oroszországba, a MiG-29 átképzésre. 1994. április 1-én kinevezték a Dongó repülőszázad parancsnokává, és vezetésével a MiG-29 típus, a század még ugyanez év szeptemberében harckészültségi szolgálatba állt.
Papa nagy szerepet játszott a magyar készültségi erők NATO kötelékbe való integrálásához. Azon a napon, amikor Kecskeméten ünnepélyes keretek között felvonták a NATO zászlaját, Papa szolgálatban volt, és a riasztás után sikeresen "fogta el" a zászlót Magyarországra hozó NATO főparancsnok repülőgépét.
Kevsen tudják, hogy Gábor volt az első bemutató pilóta MiG-29 típuson . Egy beszélgetés alkalmával elmondta, hogy a közönség előtti repülés "tudományát" az orosz Sztrizsi (Fecskék) kötelék egyik tagjától tanulhatta.
Papa ma már az égi kötelékben repül, pályafutása során, itt a földi kötelékben mintegy 1500 órát töltött a levegőben különböző repülőgépek fedélzetén.
 Gábort, a bázis parancsnokhelyettese, jó barátja Zsámboki Tibor ezredes búcsúztatta, aki az alakulat teljes személyi állománya nevében Kárpáti Csaba költő szavaival köszönt el tőle;
„Most körötted vagyunk valahányan,
Kik szerettek, kiket szerettél!
Szótlan hallgatjuk a fákat,
S a nyári szél Rólad mesél.
Némán búcsúzunk el Tőled,
Eddig volt földi életed.
Hiába hullanak a könnyek,
Álomra zártad két szemed.”
Drága barátunk, Papa, nyugodj békében!
További képek a temetésről: http://www.jetfly.hu/nemeth_gabor_temetese/ |
Németh Gábor nyugállományú alezredest, Papát 2009. július 13-án családja, barátai és bajtársai körében, katonai tiszteletadással helyezték végső nyugalomra, Budapesten, a Fiumei úti sírkertben. Papa egy hónappal ezelőtt tragikus hirtelenséggel távozott közülünk. Mindössze 47 év adatott meg számára, ám Ő ennek a rövid időnek is nagy részét a felhők felett, hivatásának élve töltötte. Vadászpilóta volt, azok közül is a legjobbak egyike, de ami ennél fontosabb, EMBER volt. Ember, aki szeretett hivatásának, a repülésnek élt.
