MH 59. Sz.D. Repülőbázis

MH 59
 • Hírek
 • A Bázis
 • Galéria
 • Kapcsolat
 • Videók
 • Kegyeleti információk


TÉMAGYŰJTŐ
An-26
Dr. Toperczer István fotói
Jas 39 Gripen
MiG-29

 PARTNER LAPUNK HÍREI

VALLÁSI ÉLET HÍREI

 KERESÉS
 

PUMA és DONGÓ századok relikviái















Döntések kizárólag konszenzusos alapon - Információ első kézből - Senior Course

Startlap megosztás
2014-09-16 13:14:55
Álláspontok meggyőző indoklása, érvelés, érdekérvényesítés, kompromisszumok keresése – politikai vezetők szerepében is tudniuk kell konszenzuson alapuló döntést hozni egy, az ENSZ felkérésre történő katonai beavatkozás mértékéről a NATO Defense College hallgatóinak.

Tizenöt éve a klubban címmel írt tanulmányt a szövetséghez történt csatlakozásunk jubileuma alkalmából Rómában, a NATO vezérkari akadémiáján Ugrik Csaba ezredes. A 124. Senior Course tanfolyam huszonnyolc országból érkezett hetvennyolc résztvevője közt a kecskeméti repülőbázis parancsnoka volt az egyetlen magyar hallgató. 

- Globális biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkoztunk. A világ válságövezeteiben kialakult konfliktusok okait elemeztük és megvitattuk az adott térségre jellemző feszültségek csökkentésének általunk modellezett lehetőségeit – foglalja össze az öt és fél hónapos a kurzus tematikájának irányvonalát Ugrik ezredes. - Nyelvórával kezdtük a napot, aztán a kiscsoportos foglalkozások következtek, délután pedig összevont előadásokat hallgattuk. A mi csoportunkban tízen voltunk, hallgatótársaim Olaszországból, az Egyesült Arab Emirátusokból, Franciaországból, Hollandiából, Spanyolországból, Angliából, Németországból az Egyesült Államokból és Törökországból érkeztek. A csoportokat ugyanis úgy alakították ki, hogy azokba minden nemzetnek csak egy képviselője kerüljön. A döntéseinket viszont – csakúgy, mint az Észak-atlanti Tanács politikusainak - konszenzus alapján kellett meghozhattunk. El lehet képzelni, hogy milyen viták árán tudtuk kidolgozni a csapat minden tagja által elfogadható javaslatokat egy-egy felvázolt konfliktus megoldására.

A kurzuson a foglalkozások „fordított sorrendben” követték egymást: az összevont előadások témáját előre kiadták, ezt a hallgatóknak csoporton belül fel kellett dolgozniuk, a nagyelőadóba pedig már felkészülten mentek. Aztán kiderült, hogy az álláspontjuk mennyire egyezik az előadóéval. A tanfolyamoknak nincsenek állandó oktatói, a foglalkozásokat az adott témát a legjobban ismerő meghívott előadók tartják. 


- Az előadások színvonalát értékelnünk kellett. Nagyon sok remek, hozzáértő szakembert hallgathattunk meg, de voltak olyanok is, akiket „megbuktattunk”, mert felkészületlenül érkeztek, vagy nem a témáról beszéltek. Őket a következő kurzusokra már nem fogják meghívni – folytatja Ugrik ezredes. - A kint töltött közel fél év alatt egyébként három tanulmányt készítettünk. Egyet mindenkinek magának kellett megírnia, és a saját csoportjainkon belül beszéltünk meg. Az én munkám a NATO csatlakozásunk évfordulójához kapcsolódott, a címe: Tizenöt éve a klubban. A második dolgozatot viszont már közösen kellett összeállítanunk, ez egy vízió volt: a NATO fejlődésének általunk elképzelt folyamatának bemutatása volt a feladat. Hogyan képzeljük a szövetséget 2035-ben. Végül a csoportunknak egy tizenöt oldalas munkában azt kellett elemeznie, hogy a NATO számára mi a kedvezőbb: a szövetségbe jelentkező országok felvétele, vagy partnerségi viszony kialakítása velük. Mi azt az álláspontot képviseltük, hogy a „kaput hagyjuk nyitva”, de a további bővítés ütemét célszerű mérsékelni. Elsősorban azokkal az országokat fogadjuk a sorainkba, amelyek hozzá is tudnak adni valamit a közös értékeinkhez, s nem csak a NATO védőernyője alá akarnak bekerülni. 

A tanfolyam egyhetes záró gyakorlattal ért véget. A hallgatói csoportoknak egy fiktív országban kirobbant konfliktus kezelése volt a feladata. A feltételezett helyzet annyira eszkalálódott, hogy az ENSZ felkérésére a NATO katonai beavatkozása vált szükségessé. A hallgatóknak egy-egy ország vezető politikusának a helyzetébe kellett beleképzelniük magukat, Ugrik Csabára a román külügyminiszter szerepét osztották. A magyar érdekeket a török kollégája képviselte.  


- Abban kellett konszenzusra jutnunk, hogy mikor, milyen eszközök alkalmazásával, mekkora erővel és milyen mélységben avatkozunk be. A közös álláspont kialakítását azonban nehezítette, hogy az adott országban kirobbant konfliktus forrása az olaj volt. Gazdasági érdekeik alapján ezért minden nemzet „vezetője” más-más megoldást vélt célravezetőnek. Napokig tárgyaltunk, mire mindenki által elfogadható döntést tudtunk hozni. Én is sikeresen képviseltem a térségben vendégmunkásként dolgozó „állampolgáraim” érdekét: ígéretet kaptam, hogy a NATO segítséget nyújt az evakuálásukban. Kommünikéket adtunk ki, sajtótájékoztatókat tartottunk, rengeteg kínos „újságírói” kérdésekre kellett válaszolnunk - a kérdezők a hallgatótársaink voltak. Azt feszegették, hogy mit keresünk abban a távoli országban, az olajkincset, a saját gazdasági érdekeinket, vagy tényleg a vallásuk, a törzsi hovatartozásuk miatt üldözött emberek életét akarjuk-e megvédeni. 

A Senior Course hallgatói három tanulmányi úton is részt vettek. Első körben a NATO tagországok közül Albánia, Németország, az Egyesült Királyság és Franciaország politikai és katonai vezetőitől kaptak tájékoztatást az általuk képviselt biztonságpolitikai elvekről, utána a transzatlanti út, Brüsszel, Washington, New York és Ottawa következett, a helyszíni tapasztalatgyűjtés helsinki, tallinni, stockholmi oszlói és koppenhágai látogatással zárult. Ugrik ezredes elárulta: az utak során egy új kifejezést is megtanult: a katonailag nem elkötelezett országok meghatározást. Ebben a kategóriába azokat a korábban semlegesként emlegetett országokat sorolják, amelyek az Európai Unióval szoros politikai kapcsolatot ápolnak, fegyveres erőik viszont egyetlen katonai tömbhöz sem tartoznak. forrás: honvedelem.hu


MH 59. SzDRB Kommunikációs és Protokoll Alosztály


  © 2001. MH 59 Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis